HELYTÖRTÉNET - 3
.

CSEPELI ÉRDEKESSÉGEK BŐVEBB LEÍRÁSA - 1

Tartalomjegyzék

Hozzászólás lehetséges :  v1939endre@gmail.com címen

1.  A GRAF ZEPPELIN CSEPELEN

2.  A CSEPELI RÉGI TEMETŐ és a faluhatároló keresztek

3.  KRONOSZTIKON - SZIGETSZENTMÁRTON

4.  NEPOMUKI SZENT JÁNOS - PRÁGÁBAN és CSEPELEN

1.  A GRAF ZEPPELIN CSEPELEN

2a.  A CSEPELI RÉGI TEMETŐ

Az itt bemutatott 1836-ban készült "Pest-Buda" térkép részlete Csepel sziget északi területét mutatja, benne Csepel faluval. A kiemelt részleten Csepel látható, de kivehető a templom és a temető is.

A "Johannes B" jelű, kereszttel jelzett objektum az itt felállított Nepomuki Szent János szobor, amely eredetileg Pest város Kecskeméti Kapujánál volt elhelyezve.

Következő két térképrészlet Budapest 1874-ben - a városegyesítés után készült első térképéről készült. Ez bemutatja az addigra felépült Csepelt új helyén. a második részlet kiemelve mutatja ugyanezt a részletet. a "Gewesenes Dorf " az egykori falu. Felismerhető a temető kápolnája (mivel a templomot addigra elbontották) és egy kereszt. A temető mellett bal oldalon "J.H." - Vadászház látható. Továbbá a "Johannes Kap" János Kápolna a Nepomuki Szent János helye. Az Új falu felső részén, a mai Budafoki út / Rákóczi út kereszteződésénsl látható az északi Faluhatároló Feszület. További érdekesség a felső térképen látható az addigra elkészült Gubacsi Zárógát. Ez árvízvédelmi célból épült, de a közlekedést is szolgálta.

A következő, 1902-ben készült térkép bemutatott részletén az "Ó-falu" temetőjében a kápolna mellett egyre több kereszt látható. A módosabb csepeliek a síremlékekre kőből készült feszületeket helyeztek. A temető mellett látható a "Vadászlak" (Vadász Ház), amelyet a nemsokára kezdődő kikötőépítkezés semmisített meg. Az északi Faluhatároló Feszülettől induló "Pesti út" vezet a "Védgát út"-ra, amely a "Gubacsi Zárógáton" át vezette a csepeli forgalmat a pesti oldalra, "Erzsébet falvára". Az "Ó-falu"-tól délre, a Dunaparti gát mellett egy 108 méter jelű magaslaton áll A Szetnt János Kápolna, amelyet 1916-ban e helyről áthelyeztek az addigra kiépült "Budafoki útra" a WM gyár terjeszkedése miatt. Az 1865-ben felszentelt templomunkat a tervezők úgy tájolták, hogy ajtajából a Szent János Kápolna látszódjék. E térképen már jelölve van a WM "Tölténygyár" is.

Itt látható a temető kápolnájáról Versics Béla 1930 körüli üveglemez negatívjáról készült kép.

Az öregtemetőben egy nagyon régi síremlék képe egy 1866-ban meghalt rokon.

Dédszüleim síremléke. Klement Károly 1843 - 1928, meghalt 85 éves korában. és felesége Kucsera Magdolna 1853 - 1925, meghalt 72 éves korában. A temető felszámolása után áthelyezték Őket a Csepeli Újtemetőbe a Klement család Kriptájába.

Apám, akkor még Versics Béla látogatása nagyszülei sírjánál. Erről fényképet készített. Szerencsére a képet úgy állította be, hogy a temető központi nagy keresztje jól látszik. e keresztet a későbbiekben áthelyezték az Új Temetőbe. Ott később elbontották a temető rendezésekor.

A háttérben egy olajtartály látszik.

Első világháborús csepeli katonák síremléke, Második világháborús sérülésekkel.

Síremlékek csoportja. A tehetősebb csepeli lakosok az itt látható feszületekkel emlékeztek elhunyt hozzátartozóikra. A temető felszémolásakor ezek közül kerülhetett ki a határoló feszület, amely jelezte az egyházközségek határát. Ez ma a Betű utca, régebben : Iskola utca. Itt kell megjegyezni, szóvá tenni és esetleg követelni a kerület vezetésétől, hogy el kell kezdeni a terület fetárását, a régi síremlékek felkutatása érdekében !

És ez a környék manapság így néz ki ! Érdemes volt ? ! ! !

2b.  A FALUHATÁR KERESZTEK

Az elmúlt évszázadokban ( 16. ; 17. ; 18. ; 19. és még a 20. elején ) a lakott települések határát kőkeresztek ( Feszületek ) állításával jelezték. Ezeknek különféle sors jutott : többször körülnőtte a település. Volt, amikor fölöslegesnek nyilvánították és elbontották. Például Csepel északi keresztjét. Van, amikor belső egyházközséghatárokat jelöl. És van, amikor felújítás, vagy csere következtében megszépül.

E régi képeslap, amelyet 1907-ben adtak postára, a Niederkirchner vendéglőt mutatja a mai Rákóczi Ferenc út és a Budafoki út saroképületeként. E ház 2016-ig állt, homlokzatán a korábbi HÉV-irányító helység volt elhelyezve. Már nagyon romos, megviselt állapotú volt, ezért a balesetveszély elkerülése érdekében 2016 vége felé lebontották. 1907-ben még nem volt szilárd útburkolat. A Budafoki út túloldalán állt a Faluhatárjelző Feszület. - Talán Kőkereszt, esetleg Fakereszt. Miután elbontották, ez már örök rejtély marad. De az 1907-es térképen jelölve van és jól látható.

Az 1874-es térképen még nincs jelölve Csepel déli irányú terjeszkedése. A déli faluhatár a mai nevén Karácsony Sándor utca nyomvonalán volt. Akkori utcaneve ismeretlen, később Gyár utca lett. Az 1902-es térképen már látható a déli irányú terjeszkedés kezdete, egyelőre csak parcellázásként. Ez látható a következő térképen. E parcellázott terület határoló utcája lesz az Iskola utca, a mai Betű utca. E tértképeken jől látható a Duna mentén kiépítésre kerülő árvízvédelm gát.

Az itt következő térkép 1930-ban készült. Ezen már jól látható a Csillagtelep. A térkép kiemelt részletén jól kiolvashatóak az utcanevek is.

Természetesen az Iskola utca 1930-ban nem volt Csepel faluhatára. De miért helyezték ide a képen látható szép kivitelű Feszületet, amelynek elbontását Csepel lakói nagyon helytelenítettek. ( Egyébként e képet 2008. november 9.-én készítettem. )

E kérdés megválaszolásához el kell olvasni a Csepeli Jézus Szíve Templom történetét ! A kezdetek leírásában olvasható, hogy a Székesfehérvári püspök, Shvoy Lajos 1930-ban alapította a Csepel - Csillagtelepi egyházközséget. Ekkor átalakult Csepel egyházközségi beosztása. A határvonalat a Püspökség határozta meg, amelytől északra a Nagytemplom  (Kis Boldogasszony Temploma), délre a Kistemplom (Jézus Szíve Temploma) egyházközsége helyezkedik el. A határoló utcák a következők : Gyár utca (Karácsony Sándor utca) - Petőfi utca - Iskola utca (Betű utca) - Vasút utca (ez megszűnt, beépítésre került) - Hidegkúti György utca (Széchenyi István utca) - Temesvári utca. Mindez az alábbi térképen látható, egyéb érdekességekkel együtt.

Ez az egyházközségi határbeosztás indokolta a Feszület elhelyezését az Iskola utca és a Rákóczi Ferenc út kereszteződésében. az 1930-as dátum az elhelyezésre az új egyházközség alapítási dátuma.

Mivel ez egy 1930-as térkép, és a Jézus szíve templomot 1930-ban kezdték építeni, - felszentelése 1933-ban történt. A templom helyén, a mai Béke térem még a "Bucka erdő" látható. E terület korábbi térképeken "Uradalmi legelő" volt. A Szent István út már meglévő része Levente út néven szerepel.

A Feszületet nagyon megvisete az elhelyezése óta eltelt 85 év. Az időjárás és a közlekedés viszontagságai is rossz hatással voltak, és közben volt egy világháború is. Ha a Feszület esetleg a Régi Temetőből került e helyre, keletkezése óta még több idő telhetett el. Esetlg több, mint 100 év. Így ez már egy csepeli műemlék. Megérdemli, hogy védett helyen állítsák fel, a Helytörténeti Gyűjtemény udvarán.

De az "Iskola utca" - Betű utca / Rákóczi Ferenc út sarkán elhelyetett új Feszület (Kereszt) szükséges Csepel élete szempontjából. Ezért felállítása és felszentelése a Húsvét Nagyhetén egy ünnepélyes esemény volt.

A Jézus Szíve Plébánia udvarának kerítésében 1945-ben elhelyetett Kereszt, amelyre 1947-ben került fel Jézus szobra és ezáltal lett kész a Feszület nagyon megviselt állapotú lett az eltelt 70 év alatt. Ennek körülményeit elmondta Kispál György plébános Úr. Cseréje, felállítása és felszentelése időszerű volt a Húsvéti Nagyhéten.

Az alábbi két képen - amelyeket apám, Vezér Béla készített - egyházközségük korábbi plébánosa Szabó Pál plébános Úr látható. Ő 1943-tól 1948-ig volt Csepelen hivatalban. Az első képen a Béke téri mezőn látható - amely 1945-ben még nem volt beépítve - mögötte a templom, háttérben a plébánia és a Kereszt.

E második képen a kereszt látható és Szabó Pál plébános Úr.

3.  KRONOSZTIKON

SZIGETSZENTMÁRTONBAN

A mi CSEPEL-szigetünkön található történelmi érdekességek közül kiemelkedik a Szigetszentmártoni katolikus templom.

A templom bejárata fölött egy érdekes feliratos márványtábla látható latin nyelvű felirattal.

Apám egyik cserkész-barátja Rajna Gyula plébános Úr, 2004-ben 92 évesen fogadta látogatásomat e templom plébániáján. (Egyébként Ő eskette szüleimet 1937-ben.) Tartalmas beszélgetésünk során elmondta e márványtábla különlegességét. Ez egy KRONOSZTIKON, ami egy érdekes közlési műfaj. Egyébként több is van Hazánkban és szerte Európában. Én Móron is láttam egyet, bár az nagyon kopott volt.

Tehát a latin szöveg írásmódja szerint a kétféle nagybetűk közül a nagyobbak római számokként is értelmezendők. Ezeket piros színnel írtam. E számok összeadásának eredménye táblánk szerint : 1788. Ez a templom felszentelésének éve.

A templom 2004-ben a levert vakolat miatt nagyon eredeti és szerintem érdekes volt. Azóta helyreállították a vakolatot. Nekem nem nagyon tetszik, mert így egy a sok közül. Azóta a Plébános Úr elhunyt, Székesfehérváron nyugszik. De itt van Ő 92 éves korában.

Az oltárkép természetesen Szent Mártont ábrázolja a koldusnak daott fele köpennyel.

Szép zászlókat és szobrokat találhatunk a templomban.

A csillár szép fafaragvány és végül egy kis orgona is van.

4.    NEPOMUKI SZENT JÁNOS

PRÁGÁBAN és CSEPELEN

NEPOMUKI SZENT JÁNOS

CSEHORSZÁG VÉDŐSZENTJE

A folyók, hidak, hajósok, vizimolnárok, halászok és az úton járók védőszentje, védelmezője.

A gyónási titok mártírja.

Emléknapja : május 16.

Született : 1340 - 1350 között Nepomuk cseh városban.

Meghalt : 1393. március 20.-án Prágában.

Miután pappá szentelték, nemsokára prágai kanonok és érsekhelyettes lett. IV. Vencel cseh király Őt választotta a királyi család gyóntatójául. Vencel gyanakodott nejére és azt követelte Jánostól, hogy árulja el Neki, mit gyónt a királyné. János a gyónási titok szentségére hivatkozva megtagadta a király kívánságát. A krály azt is nehezményezte, hogy tudta nélkül helyettes érsekként megerősített egy apátválasztást. IV. Vencel mindezért elfogatta, megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta Jánost.

XIII. Benedek pápa 1729-ben a szentek sorába iktatta. Számos településen állítottak szobrot tiszteletére. E szobrok több helyen folyóvizeknél, hidaknál, vagy templomok mellett állnak. Prágában a Károly Hídon áll szobra, amelyet 2010.06.03.-án, ottjártamkor fényképeztem le. Ez Európa egyik legrégebbi hídja. A Moldva fölött átívelő híd Prága egyik szimbóluma. A hídon először NEPOMUKI JÁNOS szobrát állították fel az 1400-as években. (akkor még nem volt avatott szent). Sok szobor van a hídon, de az eredetieket kicserélték, mert a régi szobrokat az időjárás nagyon megviselte.

PESTH VÁROSÁBAN 1721-ben a Pesthi Serfőzők Céhe állított szobrot NEPOMUKI JÁNOSNAK. Szentté avatása előtt 8 évvel. E szobor a KECSKEMÉTI KAPUNÁL állt.

Ez a helyszín a mai Budapest Kálvin terének Kecskeméti utcai sarkán volt. A Kálvin tér neve akkor, a 18. században Széna tér volt. A Kecskeméti utca neve azóta sem változott. Itt az "úton járókat" védte. A mellékelt térképrészlet 1836-ból a Nagy Árvíz előtti időből származik. Ezen jól látszik, hogy a városfejlődés következtében lebontották a Kecskeméti kaput, új helyet kellett keresni a szobornak.

Ez az emléktábla a Pesthi városfal kecskeméti kapujának környékét jelzi. Következő kép a Hatvani kaput ábrázolja korabeli rézkarcon. Valahogy így nézhetett ki a Kecskeméti kapu is.

A szobrot Csepel első plébánosa : Csistianus Schmidt de Walenstein apátplébános vásárolta meg Pesth városától 500 Forintért. (Az más forint volt). Helyét Csepelen, a Nagy Duna partján egy magaslaton jelölték ki. A XVIII. Század végén itt állították fel (1780.-ban). A magaslatot a csepeliek elnevezték "János -hegy"-nek, környezetét "János -legelőnek". Az 1836-os térkép Csepelt bemutató lapján látható a "Johannes Berg" megnevezés, vagyis a csepeli János-hegy, ami még csak nem is domb, csak egy kis kiemelkedés a környezetből.

E dombocskán helyezkedett el a szobor egy gloriettben, amelyet szintén a Kecskeméti kaputól szállítottak ide. Midez a 19./20. század fordulóján készült színezett képeslapon látható.

Aztán 1838-ban jött a Nagy Árvíz, amely a szobrot nem bántotta, de a térképen látható régi Csepelt elsodorta. Már 1838-ban új tervek születtek Csepel felépítésére, de nem az árvízveszélyes eredeti területen, hanem egy közeli magasabb területen. Ez a mai Csepel belterülete. 1839-re elkészült az új Csepel nagy része - falusias kinézettel. 1857 - 1861 között felépült a Kis Boldogasszony Temploma. Ajtajából a "János-hegyen" álló szobor volt látható. Mindez látható egy 1907. évi Térkép Csepelt bemutató részletén.

Ezt a csepeli területet - a János-legelőt - megvásárolta Weiss Manfréd gyártelepítés céljára. A szobrot áthelyezték a Budafoki útra 1916-ban. A szobor új helye egy 1937-es térképen látható.

Itt egy alárendelt elhelyezésben volt 1973-ig, újabb áthelyezéséig. De 1916-tól 1934-ig annyira leromlott az állapota, hogy a Község elöljárósága elhatározta restaurálását. Elsőként lebontották a gloriett építményét, amelyet elszállítottak felújítani. Majd a csupaszon maradt szobrot is restaurálták. Amelyet a helyszínre (Budafoki úton) visszahelyezve felépítették 1935-ben.Ezt az eseményt Apám - Vezér Béla lefényképezte, a negatívok megmaradtak és most ezeket bemutatom.

Itt a talapzaton látható a Pesth városi Serfőző Céh címere és a szobor állításának időpontja : 1721. Végül elérkezett a teljesen felépült Gloriett a benne lévő szoborral együtt való átadása a Budafoki  úton, második csepeli helyén. Ezt követően állapota ismét romlásnak indult. Szerencsére a II. Világháború pusztításai elkerülték.

1935-től 1968-ig a Gloriett nagyon sokat romlott. Megérett az idő egy méltó helyre történő áthelyezésre és újabb restaurálásra. A gloriett tetőzetének nagyfokú romlása a kővetkező képen látható.

Az elkövetkező eseményekről a "MŰEMLÉKVÉDELEM" 25. jubileumi száma 1981-ben tudósít, Bodor Imre történész cikkével. E cikkben párhuzamot von a Csepeli és a Tétényi szobor között. A korábbi évszázadokban ugyanis számos szobrot állítottak NEPOMUKI SZENT JÁNOSNAK. Az Érdi Kastély parkjában is van egy szobor gloriett-ben elhelyezve. Akit érdekel az Érdi Kastély honlapján megtalálja.

E folyóirat több oldalon tárgyalja a Csepeli és Érdi szobrok műemléki tulajdonságait, Vezér Béla fényképeivel illusztrálva az 1936-os évből. Szerintem a részletes közlés nem szükséges. Viszon felhívom a figyelmet, hogy ha meglátogatnak különböző városokat, több helyen találnak "Nepomuki" szobrot. Például Bakonybélben, a templom udvarában.

De most térjünk vissza Csepeli szobrunkhoz ! Mivel a Budafoki úton egy nagyon méltatlan helyen volt PESTH város legrégebbi köztéri szobra, 1972-ben a Hazafias Népfront Csepeli Szervezete nevében Dr. Bolla Dezső Úr javasolta az akkori önkormányzatnak, a Tanácsnak, hogy a szobrot helyezzék át az akkori Tanácsház térre, Csepel Szent Imre terére. Elgondolása szerint a templomajtó előtti Kereszt helyére. Ebbe szerencsére az Egyház nem egyezett bele, mert itt Csepelen a tér elrendezése úgy alakult, hogy a Templom ajtaja előtt a feszület áll. Ezt bizonyítja a Templomot bemutató levelezőlap, amelyet 1900.07.06.-án adtak fel.

E levelezőlapon látható, hogy Templomunkat egyszerű bejárattal építették, jelenlegi formáját később alakították ki. Bolla Dezső Úr elmondása szerint egyszer csak nagy munkálkodást tapasztalt a sekrestye mögött, ahol gyors ütemben felépült a gloriett és végül elhelsezték a szobrot is. A rongálások megakadályozására vasrácsot építettek a nyílásokba.

Az 1973-as áthelyezés és restaurálás óta az időjárás következtében újabb romlások keletkeztek állapotában. Végül megérett az idő egy újabb restaurálásra. Erre 2013-14 - ben került sor. De kiegészítették az együttest egy stilizált kőhíddal, mivel Ő a hidak védőszentje is.