HELYTÖRTÉNET - 4
.

ISKOLAÜGYEK CSEPELEN

Tartalomjegyzék

1.     RÉGI FALUBAN AZ ÁRVÍZIG - (~1727-től - 1838-ig)

2.    AZ ÁRVÍZ UTÁN A XIX. SZÁZADBAN

3.    ISKOLÁK A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 1944 VÉGÉIG

4.    POLGÁRI ISKOLA CSEPELEN

1.   A régi Csepel falu iskolájáról

Amint az itt bemutatott 1836-ban készített PEST-BUDA térképének Csepel-részlete mutatja, az Árvíz előtti Csepel-falu Szigetünk északi részén volt. Természetesen a XVIII. század elején, az 1720-as és az 1728-as összeírások által bemutatott - akkor még fluktuáló csepeli telepesek részére valószínűleg nem az iskola megléte volt a legfontosabb. (Az összeírásokban nem volt minden név azonos.)

BÉL MÁTYÁS leírása szerint az ősi falu (20 - 40 család) a falu keresztutcája északi részén telepedett le. Egyébként a név szerint említett 19 család volt adófizetésre kötelezett, a többiek családtag, vagy rokon voltak. Egyébként e felső szakaszon megszámolható a 19 ház. Kissé beljebb, egy feltételezett magaslaton volt a Templom (nagyobb kereszt) és körülötte a temető (4 kisebb kereszt). Mivel a Templom magaslaton volt, az árvíz "csak" megrongálta két további házzal együtt, de később lebontották. Az egyik megmaradt ház a parókia, a másik feltételezhetően az Iskola volt. Sajnos még rajzos ábrázolás sem maradt fenn az ősi Csepelről.

A csepeli Római Katholikus Népiskola az Ó-falui Parochia épületének szomszédságában, a Pest felőli oldalon állott. A (hagyomány szerint) letelepültek egy része tudott írni és olvasni. A falu tanítója volt a jegyző, kántor és harangozó is. A legrégebbi tanítókról név szerint nem maradt feljegyzés.

BÉL MÁTYÁS leírása szeint 1726-ban a Promontori hívek Csepelre jártak lelki gondozásra, Ahol már meg volt a templom és valószínűleg az iskola is. Tehát az oktatás 1726 - 1730 között kezdődhetett esetleg rendszeres formában.

Feljegyzések szerint 1824-ben a négyes tiszség viselője Gottfried Antal volt. Őt követte bizonytalan kezdési évszám szerint Thum Ferenc. A nagy Árvíz idején már Ő volt a tanító és hivatalnok. Az Árvíz az iskolát sem kímélte, megroggyantak a falai le kellett bontani.

Itt leírom, hogy miféle volt a XVIII. századi oktatás. Csepelen - és a többi túlnyomóan német lakosságú falvakban csak német nyelvű tanítás volt. A rácz (illír) származásúak is németül tanultak. Valószínűleg 4 évig tanultak. Nem volt valami zseniképzés. Tanszerként a szülők egy nokkedli-szaggató deszkát (lapátot - 25-30 cm) készítettek, amely nyelénél fogva egy zsinórral volt a gyerek nyakába akasztva. Így járt a gyerek csak a téli hónapokban iskolába. A többi idejét a mezőn töltötte munkával, mivel a szülő ROBOTRA volt kötelezve.

A tanító a lapátra felragasztotta egy papíron felírva a nyomtatott nagybetűket és kisbetűket. Erről a lapátró tanulták meg nagy kínnal a jobb tehetségűek és szorgalmasabbak, nem annyira a tanítótól, mint inkább az idősebbektől a betűket. Első osztályban csak olvasni kellett megtanulni. A második osztályban már néhány olvasókönyv is volt azoknak, akik már tudtak olvasni. Írni azonban csak a harmadik osztálytól kezdve tanultak. Végül a negyedik osztályban megtanultak számolni.

2.   Az Árvíz után - a XIX. század

Miután az 1838. március 13. - 18.-ig tomboló jeges árvíz Többek között a régi Csepelt is elsodorta, a falu előljárósága és az Állam vezetése úgy döntött, hogy Csepel falut rendezett községként a Sziget egy beljebb lévő, magasabb fekvésű területén kell újjáépíteni. Az új falu elrendezését mutatja a követkrző tervrajz, amelyet Mathias Stulmiler bécsi építészmérnök készített helyszíni felmérések alapján.

Felül : "Gegen Ofen und Pest" - Buda és Pest felé. Középen : "Kirchen Platz" - Templom Tér. Ennek északi oldalán Uradalmi Terület van bejelölve, déli oldalán fenntartott telkek : Plébánia; Paplak; Községháza és Iskola részére.

De aztán végülis másképpen alakult a telkek felhasználása. Az Árvíz után az első iskolát az Iskola utcában építették fel. Ez ugyan kezdetleges volt, de a célnak megfelelt. A második iskola a Fő utcában épült, ez helyileg a mai Rákóczi Iskola elődje volt, már sokkal jobban felszerelve.

Itt bemutatok egy térképrészletet, amelyet egy 1939-es térképből alakítottam át, felírva az akkori utcaneveket és piros karikával jelezve az iskolák helyét.

A XIX.-ik században Csepelen a tanítási nyelv továbbra is a német volt. A Kiegyezés után, 1869-ben Pest vármegye felszólítására az Egyházmegye elrendelte a magyar nyelv bevezetését. Így 1870-ben már magyar volt a tanítás nyelve. Az 1869. év november 17.-én a Vármegyei iskolai tanácsűlésen az első tanfelügyelő, Szász Károly református püspök bejelentette, hogy a Vármegyében 513 tanító működik, köztük a csepeli is. Még mindég csak a téli 4-5 hónapban folyt a tanítás, megszakításokkal. Mivel Thum Ferenc már nagyon öreg volt, maga mellé Horváth Gézát fogadta fel segédtanítónak és segédjegyzőnek. Ő 1870-ben már magyarul tanított. Thum Ferenc 1872-ben 80 éves korában halt meg. Az Iskola uteában lévő épületben a katholikus iskola működött.

A község első rendes tanítója, aki csak tanított, Winhardt Jakab volt. Ő már földrajzot és történelmet is tanított. Kántortanítóként a község Klosztermayer Jánost alkalmazta, akiről 1908-ban történt halála után utcát neveztek el. 29 évig tanított Csepelen.

A kántortanítói lakás egy tanteremmel 1838-ban épült a Fő út 34 szám alatt. 1886-ban a meglévő mellé a község még egy tantermet építtetett. Ez kezdetben katholikus iskola volt, de később átalakult állami iskolává. 1884. szeptember 24.-én miniszteri rendeletre tisztán leányok részére Tóth József királyi tanfelügyelő közreműködésével 2 tanerős állami iskolát szerveztek. Az első tanerők : Bender Sarolta (mint igazgató is) és Huszár Irén voltak.

1902-ben a kántorlakás folytatásaként újabb két tatermet és igazgatói lakást építettek, amelynek ablakai részben a Templom térre, részben a Községház udvarára nyíltak. E két tanteremben tanított ezután a két állami tanítónő. E két tanteremben tanította a leányokat a két tanítónő. A növekvő tanulólétszám miatt 1896-ban az igazgatónő lakását átépítették tanteremmé, az állami taerők létszámát 3-ra emelték. 1899-ben épült egy tanterem a katholikus iskola részére is. Így a katholikus tanerők száma is 3-ra emelkedett.

3.   Iskolák a XX. század

első felében 1944 végéig

A XX. század elejére mindez kicsinek bizonyult, mert megérkezett Csepelre a WM Lőszergyár, amely sok munkást vonzott az Ország területéről. Ezért új építkezésbe fogtak.

1905-ben felépült a Rákóczi úton az emeletes épület, az állami tanítók száma 9-re, majd később 12-re emelkedett, amikor a Pesti úton egy 3 szobás épületet bérelt a község kisegítő iskola részére. A következő képet 1909-ben készítették. ( Mert : 1910-ben kövezték ki a csepeli utcákat keramittal, és még nem volt itt a HÉV, amelyet 1912-ben vezettek végig a Rákóczi úton.)

A tanerők létszáma lassan növekedett, de a gyereklétszám nagyon sok volt. Egy tanítóra 70-80 növendék jutott. 1914-ben az állami tanítók létszáma 17 volt. Bender Sarolt igazgatósága alatt. Van ugyan névsor, de ez mai ismereteink szerint nem szükséges. Weiss Manfréd 1913-ban 40000 koronát ajánlott fel az iskolák pártolására. Sajnos a háború alatt nem volt semmiféle építkezés, a pénz bankban volt, azonban a tőke és kamatai megsemmisültek 1919-ben a Kommün ideje alatt.

Az említett Pesti úti 3 helység mellett a község bérelte az Erzsébet utcai tantermeket is. Béreltek helységeket a Petőfi utcában és a Magyar utcában is. A feszerelések hiányosak voltak.

BENDER SAROLTA 40 évig működött igazgatóként. Nyugdíjazásakor Kormányzói elismerésben részesült, a községi képviselőtestület aranytollal jutalmazta. Továbbá a képviselőtestület 200000 és a Ráckevei uradalom 500000 koronával jutalmazta 1923. októberben történt nyugdíjbavonulásakor.

A lelkesedéssel dolgozó csepeli tantestület az Igazgatónő vezetésével Csepel község németajkú népét nyelvében és érzésében sikeresen megmagyarította.

A vesztes háború következtében több tanító menekültként érkezett Csepelre, kiket a felszabadítható lakásokban helyeztek el. A kommun ideje alatt mindössze 3 hétig volt tanítás. A román megszállás alatt tanítás egyáltalán nem volt. A románok az iskolákból kaszárnyákat csináltak. A kémiai és fizikai tananyagot ellopták, az iratokat összetépték, elégették. Tipikua vandalizmus !

Miután 1923-ban BENDER SAROLTA igazgatónő nyugdíjba vonult, a község iskolarendszerét két körzetre osztatva - a tanügyi kormányzat Háray Gyula, volt trencséni igazgató-tanítót és Kovács Gábor volt tököli igazgató-tanítót nevezte ki igazgatónak. Kovács Gábor 1924-ben nyugdíjba vonult, ezután Varga János Csepelen lakó tanítót nevezték ki igazgatónak.

1928. szeptemberben már harmadik körzet is létesült Péntek Gusztáv volt illavai tanító vezetése alatt. 1918. óta volt elnöke a Csepeli Állami Elemi iskolai gondnokságnak Róbl János címzetes kanonok-plébános.

Az I. és II. körzethez tartozó osztályok a központi, a III. körzet osztályai a Pesti úti iskolában szorongtak 1929.-ig. Közben folyt az iskolaépítés állami segítséggel növelt községi költségvetésből. Így 1929. szeptemberben a II. körzet a Petőfi utcában, a III. körzet a Kossuth Lajos utcában felépített emeletes iskolákban kezdhette az új tanévet. Az I. körzet megmaradt a központi épületben és az Erzsébet utca 41-ben lévő 4 tanteremben. alábbi térképen a korabeli Kossuth Lajos utca látható. Alatta az 1929-ben felépült emeletes iskola, amelyet később lebotottak, helyére épült a Csete Balázs Iskola. A Petőfi téri iskoláról egyelőre nem találtam képet.


Az itt bemutatott iskola lett a III. körzet iskolája. 1938-ban Pártos Ferenc volt az igazgató, egyúttal csepeliiskolafelügyelő is. A II. körzet iskolája lett a Petőfi téri Iskola, Igazgatója 1938-ban Varga János volt. Kisegítő iskolája : Csillagtelep, Erdősor utcában volt.

Itt az 1938-as állapotok kerülnek bemutatásra : Az I. körzet iskolája a Rákóczi úti iskola volt, Péntek Gusztáv igazgatása alatt. Itt kell megjegyezni, hogy a tanítók / tanárok listája is elérhető, de ezt mai érdeklődésünkre nem tartom szükségesnek. Továbbá el lehetne kalandozni a csepeli iskolaügyekben, de úgy gondolom, most a Rákóczi iskolával fogok foglalkozni. MIvel a lakosság gyors növekedése következtében a gyermeklétszám is szaporodott, ismét kevésnek bizonyult a tantermek száma. Ezért a község e célra kibérelte az iskola és a Községháza közötti két vendéglőt, Niederkirchner Józseftől és Mayer Mártontól. Ezekben két új tantermet létesítettek és a Községház felőli végében kialakították Bender Sarolta lakását.


E képen látható az iskola eredeti fő-épülete és a vendéglőkből kialakított tantermek. Az iskola előtt a 21-es busz végállomása látható a balos közlekedésű busszal. A következő képen az iskola főépülete látható meglehetősen kopott állapotban. E két képet Apám : Vezér Béla készítette a bontási határozat miatt - emlékül.

Az itt látható kép a lebontott iskola- és vendéglőéületek helyét mutatja az éppen bent álló 21-es busszal. Jobbra a fák között az eredeti Országzászló látható.

Tehát 1939-ben a képviselőtestület elhatározta, hogy a kb. 50000 létszámú községben a gyorsan emelkedő gyermeklétszám iskolázása csak új, vagy megnövelt iskolákkal lehetséges. Ezért a község építési vállalkozóitól megrendelt 5 iskolaépítkezést.

A CSEPELI ÚJSÁG 1941. október 2.-i száma beszámolója szerint a Szent Imre téri iskola új épületét megrendelte Csepel Község előljárósága 1939. november 30.-án. A építkezéshez a VALLÁS ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM 150000 pengővel járult hozzá és a szerződést 1940.március 6.-án jóváhagyta. A létesítés helyén álló korábbi iskolát 1940. május 6. án kezdték bontani. Ezután megindult az építkezés, amelynek tempója fantasztikuas lehetett, hiszen 1941. szeptember 22.-én átadták az 5 iskolát rendeltetésének a község különböző pontjain.

E képet a CSEPELI ÚJSÁG 1941. október 2.-i száma közölte.

4.  Polgári Iskola Csepelen

1915-ig Csepelen nem volt középfokú iskola. A tehetősebb szülők a budapesti vagy a pesterzsébeti polgári iskolába, vagy középiskolába járatták gyermekeiket. A csepeli Polgári Iskola, mint magánjellegű iskola nyílt meg 1915 szeptemberben. Haraszty Erzsébet lett az első igazgató. Indulásként a Fő úton béreltek ki két szobát tanteremnek és egyet tanári szobának. Az első évben az I. fiú- és I. leányosztálynak 59 növendéke volt, de a következő évben már 103 lett a létszám. Így a kezdeti helységek már kevésnek bizonyultak. Az új igazgató : Török Jenő a József utca 4.-ben bérelt egy épületet, ahol 4 tanterem, tanári-, igazgatói szoba és szolgálati lakás létesült. Az 1917-18-as tanévben már 6 tanteremre volt szükség, mert a növendékek száma 190-re emelkedett. Az iskola újra kicsinek bizonyult.

A főjegyző : dr. Koncz János javaslatára a községi képviselőtestület 1918 augusztusában a magánjellegű iskolát a tanári karával és felszerelésével együtt átvette, községi jellegűvé szervezte és további 8 tanári állást szervezett. Az új államsegélyes Polgári Iskola a IV. fiú-, és IV. leányosztály indulása miatt tejjesen kiépített iskola lett. Az 1923-24-es tanévben már 199 fiú és 191 leány iratkozott be. A meglévő helységek szűknek bizonyultak.

A képviselőtestület 1924. májusában elhatározta, hogy Reich Antal helybeli építőmester tervei alapján megépítteti a Templom utca 34.-ben a Katolikus Plébániától megvett telken az új, egyemeletes iskolát.

Az alábbi képet Apám : Vezér (Versics) Béla lészítette, aki növendéke volt az iskolának.

1938-ban az iskola igazgatója volt : Török Jenő. A tantestület is kiemelkedő volt : vitéz Gönczy János igazgatóhelyettes, Csete Balázs rajztanár, Rajna Gyula káplán, mint hitoktató és még sokan más neves tanárok. De lehet, hogy Rájuk csak, mint egy növendék fia emlékszem.

Az épület 566 millió, a bútorzat 40 millió papírkoronába került. (Infláció !) Az épület alagsort, magasföldszintet és emeletet foglalt magában.

1924. november 16.-án fényes ünnepség keretében szentelte fel Róbl János kanonok-plébános és a község egyházainak vezető lelkészei.

"Az alagsorban vannak a raktárak, a pedellus (gondnok) lakása, a cserkészek szobája, egy szertár és mosókonyha. A földszinten van 2 tanterem, tanári szoba, igazgatói iroda és igazgatói lakás. Az emeleten van 4 tanterem, 2 szertár és mellékhelységek. Az épület vízvezetékét 1,5 KW-os motoros szivattyú segíti. Légfűtés van az épületben." Ez az 1924-ben felépült iskola leírása. De a későbbiekben erre a telekre valószínűleg lebontás után, vagy új iskolát, vagy ezt átépítve egy két emeleteset építettek

Az iskola kultúrális tevékenységéről később fogok megemlékezni.

Amit az iskolában lévő cserkészcsapatról tudni lehet :

Csepeli 96-os Sólyom cserkészcsapat

Létrehozója és lelkes parancsnoka vitéz Gönczy János a Plogári iskola tanára. 1919-ben elvégezvén a cserkésztiszti tanfolyamot, 1920 novemberében polgári iskolai tanulókkal és néhány csepeli ifjúval, akik korábban a pesterzsébeti "Turul" csapat tagjai voltak kezdte meg működését. Török Jenő, az iskola igazgatója erősen támogatta a csapatot. A létszám 1920-ban 12 volt, de év végére már 20-an voltak. Minden évben nyári tábort szerveztek. Itt bővebb ismertetést nem helyezek el. Néhány kép következik, Vezér (Versics) Béla felvételeiből :

1930-ban a Sólyom cserkészcsapat az egyemeletes 1924-es iskola udvarán, 10. születésnapján.

1940-ben a két emeletesre átépített iskola udvarán gyűlt össze a cserkészcsapat 20. szüetésnapján. Az átépítés miatt az udvar rendezetlen.

Aztán 1944 július végén jött az amerikai terrorbonmbázás, amely elpusztította Csepel lakott részének sok épületét, többek között a Polgári Iskolát, a Kultúrházat, az Országzászlót, a Templomot és egyebeket. És itt egy amerikai felvétel Csepel bombázásáról, amint éppen a Papírgyárat és a Gubacsi Hidat támadják :