HELYTÖRTÉNET - 7
.

Helytörténeti írásaim

Tartalomjegyzék

1.     KÖZSÉGHÁZA CSEPELEN

2.    SZENT IMRE TÉR és KÖRNYÉKE

3.    CSEPEL-KIRÁLYERDŐ PARCELLÁZÁSA - 1936

4.    CSEPEL-SZIGET GEOMORFOLÓGIÁJA - tájékoztató

1.    Községháza Csepelen

Az 1742-ben megalakult falunak már a kezdetektől volt jegyzője Gottfried Antal személyében. Ő volt egúttal a kántortanító és harangozó. Nem minden nevet sikerült megtalálni, de az 1838-as árvíz idején Thun Ferenc viselte az említett hivatalokat. Utódai voltak : Stankó Ferenc ideiglenes jegyző 1872-ben, Szabó (Schneider) János főjegyző 1872-től 1897-ig. Ő már kizárólag jegyzői teendőket vézett az időközben községgé alakult településünkön. Utódaik : Kaszap Kálmán (1897-1902) ; Leszkovics Gyula (1902-1907) ; Dr. Koncz János (1907-1944).

Az Ó-falui jegyzői lakás az 1838-as árvíz idején az iskolával együtt elpusztult. Az új faluban az első jegyzői hivatal a térképen jelölt Fő utca 11. szám alatt volt. A jegyzőt a község tartotta el, mivel kevés ügyintézés volt. Amikor a WM-gyár 1892-ben ide települt, a lakosság gyors növekedésnek indult. 1893-ban a jegyző fizetése évente 500 forint volt, a segéd jegyző 250 forintot kapott. (Az a forint nem ez a forint !)

E térképet 1940-ben adta ki a WM gyár. Ennek kiemelt részén tudom bemutatni a 11. számú házat, amely nem feltétlenül az eredeti Községháza. Viszont az 1916. XI. 7.-én postára adott képes levelezőlapon látható bekeretezett ház lehet még az eredeti. E képet a templom tornyából fényképezték.

E kicsinek bizonyult községháza helyett az előljáróság határozata értelmében Szabó János, majd Kaszap Kálmán jegyzősége alatt 1897-ben 11937 forintért Scheffer Nándor kőmívesmesterrel felépíttették a következő Községházát. A Fő úti kinőtt épületet 1898-ban eladták 5100 forintért. Az új Községházban lakott a jegyző is.

Ebben az új épületben volt 2 iroda, 1 pénztári, 1 irattári, 1 várószoba és 1 csendőrségi szoba. A WM gyár fejlődésével szaporodott a lakosság is, ezért 1908-ban további hivatalokra lett szükség. Egy adóügyi és egy segédjegyzói állást kellett szervezni. 1909-ben egy újabb segédjegyzőt kellett alkalmazni. Továbbá egy írnoki és egy végrehajtói állást is szerveztek. 1905-ben két kisbírót és 3 szolgát is felvettek. Ők a kézbesítésnél segédkeztek, és a község tisztántartásáról gondoskodtak. A világháború alatt Leszkovics Gyula volt a főjegyző és volt 4 aljegyző. Ezenkívül a község szolgálatában volt 1 orvos, 1 állatorvos, 1 iktató, 3 végrehajtó, 2-3 írnok, 2 kisbíró és 7 rendőr.

E képeslapot 1916. márciusában egy vasárnapon adták fel. Láthatóan még föld-út volt. Az épület mögött az iskola látható, lovaskocsival és fiatal fákkal. Következő képeslapunk 1929. áprilisi.

Az alábbi képeslapon 1918. július 8. szerepel. A következő lapon 1911. november 29. látható.

Itt most abba kell hagyni a részletek sorolását, mert ahogy fejlődőtt Csepel szaporodtak a feladatok. Ha valakit érdekel, elolvashatja a CSEPEL MONOGRÁFIA 37. - 44. oldalain.

CSEPEL az1920-as - 1930-as években rohamosan fejlődött, városiasodott. A rengeteg ügyintézést egyre kevésbbé tudta ellátni az előző század végén épített Községháza, melyben már nem lakott a főjegyző, lakását is átépítették irodának.

Közelgett 1938, amely évben az árvíz utáni újjáépülés megünneplésére készült a község. "CSEPELI ÜNNEPI HÉT" címen meghirdették az eseményeket. Egy fantasztikus programsorozatot szerveztek. Ennek előzményeként 1935-ben a képviselőtestület elhatározta egy új, megfelelően városias KÖZSÉGHÁZA felépítését az eddig működött, kinőtt községháza lebontásával felszabaduló telekre. Akit érdekel, elolvashatja az erre vonatkozó dokumentum-gyűjteményemet, amelyt később fogok megjeleníteni.

A lebontást 1935-ben kezdték, 1936 elején fejezték be, egyidejűleg elkezdték az új épület építését. Az 1937-ben felépített új, impozáns KÖZSÉGHÁZÁT 1937 december folyamán adták át egy ünnepélyes testületi gyűlésen. De a végleges befejezésre 1938 elején került sor.

Az itt látható zászlódíszes képet Apám, Vezér Béla fényképezte 1938. június 26.-án a délelőtt folyamán, amikor sor került a CSEPELI ORZSÁGZÁSZLÓ feavatási ünnepségére.

Ezen az alsó képen látható, hogy egy évvel később, 1939 nyarán eljöttem szemrevételezni az előző években elkészült KÖZSÉGHÁZÁT és ORSZÁGZÁSZLÓT.

2.  Szent Imre tér és környéke

A Szent Imre Tér közigazgatásilag legfontosabb épülete az előző fejezetben bemutatott Községháza. Másik legfontosabb épülete a HT - 9 -ben bemutatott KIS BOLDOGASSZONY temploma. E két épület a 19. században keletkezett, bár a Községháza 1935 - 1937 között lebontás utáni átépítésre került. De vannak itt egyéb érdekességek is. Az elmúlt 20. század sok érdekességet hozott. Az itt bemutatott részlet az 1941-ben kiadott Csepel-térkép központi része.

Ha ránézünk a térképre és elindulunk a Rákóczi út / Községháza utca sarokról, ott egy gyógyszertár található. Ezzel szemben a Rákóczi út / Szt. Imre tér saroképülete az Elemi iskola. Ennek jobb oldalán, a Szt.Imre tér / Király utca sarolépülete a Községháza. Ezzel átellenben a Király utca és az Erzsébet utca közötti épület nincs jelölve. De ott Apám egyik fényképe szerint egy emeletes épület látható. Ezt később bemutatom. Az iskola tér felőli oldalán volt a 21-es autóbusz végállomása. (Balos közlekedés volt.) A tér Erzsébet utcai sarkán volt a BART autóbuszok végállomása. A téren az Erzsébet utca mentén volt a Piac. Az utca túloldalán lakóházak voltak. A Szt.Imre tér / Erzsébet utca sarkán vol a Plébánia. (A térképész elfelejtette bejelölni. A Plébániától balra a Templom utcáig volt a Kultúrház épülete. A Templom utca és a Br. Weiss Manfréd utca közötti épületek nincsenek jelölve, de Apám egyik fényképén felismerhetőek. A Szt. Imre tér túloldala, a Rákóczi út mentén lakóházas üzletsor volt. A parkosított téren a Községházzal szemben helyezkedett el az Országzászló. AKultúrház előtt helyezkedett el a Hősök szobra. (Magyar feltámadás szobra.) A Piac és a Templom között állt egy ismeretlen rendeltetésű épület.

A tér szűkebb környezetében a Király utcában volt a Mentők épülete és a Rendőrkapitányság. a Községháza utca / József utca sarkán áll a Református Templom. A Mária utca / Petz Ferenc utca sarkán van a Tüdőgondozó. A Petz Ferenc utcában volt a Posta. A József utca / Árpád utca saroképülete a Munkásotthon, ami nagyrészt az Árpád utcában van. A tértől észak felé indul a Templom utca. Ebben volt a Polgári Iskola. És végül a Br. Weiss Manfréd utca túloldalán van egy Gyógyszertár. A tágabb környezettel most nem foglalkozom.

Továbbá azt is kell megjegyezni. hogy az 1941-ben volt utcanevek nem mindég azonosak a mai utcanevekkel. Az itt felsorolt épületek legtöbbjéről bemutatok képeket és még egyebeket is.

Templomunk képe színezett levelezőlapon 1912-es dátummal, amikor megérkezett a HÉV.

Mivel a HÉV elsődlegesen teherszállítást végzett a WM gyár részére, a sínpálya bement a Lőszergyárig. A kép 1912-ben készült a Templom tornyából.

Szintén a toronyból készült a WM gyár képe 1931-ben. Látható a 18 év fejlődése.

E kép is a toronyból készült 1930-ban. A község északi részét mutatja. A szemben lévő sarkon látható földszintes házban a fák takarta részen volt a második gyógyszertár. Ott ma is üzlethelység van. A mellette lévő homlokzatos házban volt Marx Jenő vegyeskereskedése, amit azóta befalaztak. Ma teljesen lakóház.

Az itt következő első kép a WM gyár főbejárata volt 1912-ben. A második kép az elsőként említett gyógyszertár 1926-ban.

A Rákóczi út másik oldalán az iskola helyezkedett el. E levelezőlapot 1907-ben adták postára. A z 1940-es években a földszintes részt lebontották, helyére felépült a következő képen látható impzáns épület.

Az Iskola mögött látható a Csepeli Községháza / Városháza. Itt több képem is van. A színezett levelezőlap 1926-ból származik. Az átépített Községháza 1937-es képen szerepel. Apám fényképe a Csepeli Ünnepi Hét eseményén, 1938. június 26.-án délelőtt készült a Csepeli Országzászló avatásán. És végül a Csepeli Városháza. Csúcsos tornyát 1947-ben lebontották, mert az épület nem lehetett magasabb, mint a mellette kialakított kommunista pártház. A képen mellette egy országalmának keresztje helyett egy zászlórúd látható, amelyet egy korábbi önkormányzat Országzászlónak tekintett.

A tér északi oldalán az Erzsébet utca sarkán állt a Plébánia. A bemutatott képet 1902. május 29.-én adták postára. A következő képen a Plébánia Világháborús sérülései láthatók.

A Csepeli Kultúrház egy csodálatos épület volt. A tér / Templom utca sarkán állt a Hősök szobrával szemben. Az 1944-es bombázás áldozata lett. Szerintem újjá kellett volna építeni, csak nem volt meg erre az akarat. A romokat lebontották - Plébániával együtt és lakóházat építettek helyére. (Például DREZDÁBAN újjáépítették a SEMPER - OPERAHÁZAT már a kommunista időkben és a FANTASZTIKUS TEMPLOMOT a német úraegyesítés után.)

A szobornál egy megemlékezést tartott a WM Dalárda. (Egyik ismerősöm édesapja tartja a zászlót.) E fénykép érdekessége az északi oldal házsora, a Templom utca sarkán egy üzlettel. Régi csepeliek szerint egy hentes üzlete volt. E házsor végén állt az emeletes ház, amely továbbépítve a mai Rendőrség épülete lett.

Következő képem mutatja a lebombázott Kultútházat, a hentes üzlet és a mellette volt házsor romjait. A Kultúrház helyére lakóház épült, a hentesüzlet és a házsor helyén a Posta épült fel.

A következő képen látható a Rákóczi Iskola tér-felőli földszintes épületének lebontott és eltakarított helye, ahol a balos közlekedésű 21-es autóbusz éppen a végállomásán áll.

E képen a tér délkeleti sarkáról betekinthetünk a község Erzsébet utcájába. Keramittal volt kikövezve és széles járdák voltak . Ez a mai Kossuth Lajos utca. A következő kép ugyanezt a részt mutatja.

Ugyanennek a monsrumnak helyén állt a Versitz-ház, amely közvetlenül az 1838-as árvíz után épült, tehát lebontásakor több,mint 130 éves műemlék volt. Csepeli helytörténészek megpróbálták megmenteni Helytörténeti Múzeum céljára, de a hatalom ebben sem volt partner.

Az itt következő képet a Kultúrház erkélyéről lészítette Apám egy december 6.-i napon, amikor is kialakult csepeli szokás szerin műsorral köszöntötték Horthy Miklós Kormányzó Urat. De ez nem is volna különösebben érdekes, ha a képen nem láthatnánk a tér túloldalán álló épületeket, Bal oldalán a piac bódéit, távolban az Evangélikus Templom tornyát és a tér közepén a már említett különös épületet, amely lehetett piacfelügyelőség és talán WC is.

Az itt bemutatott színezett levelezőlapt a szobor 1929-ben történt felavatásakor készítették. Postára adása 1929. november 29.-én történt. Láthatóan a tér szépen parkosítva volt.

Itt most áttérek a Szent Imre tér tágabb környezetére. A Községháza mellett, keleti oldalán van a Király utca. Ebben volt a Csepeli Rendőrség épülete, amely egy fényképen maradt az utókorra. A képen a jobb oldalon a kis köpcös rendőr Nagyapám - Balaton Ferencz. Ő így írta magát élete végéig.

A bejáratnál álló kalapos hölgy Nagyanyám : Balaton Ferencné - Csóti Júlianna.

A József utca / Vágóhíd utca sarkén volt a Tűzoltó Laktanya. Ennek előterében készült az alábbi csoportkép. Egyik tűzoltó Niederkirchner nagypap.

A csepeli Polgári Iskola a Templom utcában volt a Kultúrház mögött. Az 1944-es amerikai terrorbombázás ezt az épületet is elpusztította. De ezen kívül hatalmas veszteség Csepel számára, hogy az iskola tanára : Csete Balázs által összegyűjtött Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény is elpusztult. Ezt a gyűjteményt az 1938-as Ünnepi Héten bemutatták, amint arról Csete tanár Úr írása taúskodik a Csepeli Hírlap egyik cikkjében. Sajnos a kiállításról egyetlen fotót sem sikerül találni. Ezútun is kérem, ha valakinél van a kiállításról, vagy az Ünnepi Hét eseményeiről fénykép, vagy filmnegatív, azt szíveskedjék szkennerezés céjára köcsönadni a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény részére. A Szkennerezést én végzem el, mert nekem van film-szkennerező eszközöm.

És végül egy levelezőlap, amely a Templom tér és a Rákóczi út üzletsorát mutatja. Továbbá a levelezőlat kinagyított részlete.

A bemutatott levelezőlapok ANTAL KÁROLY antikvárius Csepel vonatkozású gyűjteményéből származnak, a tulajdonos engedélyével. A fényképek nagyrészt Apám : Vezér Béla hagyatékából származik, továbbá a csepeli tűzoltók csoportképét a Niederkrchner család adta kölcsön. Ezen kívül saját fényképeim is láthatóak az összeállításban.

3.   Csepel-Királyerdő parcellázása

4.   Csepel sziget geomorfológiája

Tisztelt látogatók, érdeklődők ! Az alábbi, részleteiben közölt geomorfológiai kiadványt, amelyet a CSEPELI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYBEN őriznek egy elég rossz fénymásolt állapotban, megtalálása után szkennerrel feldolgoztam. Itt jelzésként részben bemutatom. Akit érdekel megtalálhatja a GYŰJTEMÉNYBEN, azáltalam leadott gyűjteményemben !